"A régi brüsszeli villamosaink" metró-festmény

A jelen és a múlt iránti nosztalgia. "A régi brüsszeli villamosaink", Paul Delvaux (1898-1994) festménye a Bourse metró állomáson Brüsszelben.

Az 1830-as brüsszeli barikádok

Fotó: Archives de l'État en Belgique 

Ha már legutóbb mutattam egy fotót az 1830-as belga függetlenségi harcokban részt vett veteránokról, íme egy másik kép az akkori brüsszeli barikádokról: belga önkéntesek támadnak a Bruxelles Parc bejáratánál 1830. szeptember 25-én (vajon a három 1902-es veterán közül harcolt-e itt valamelyikük).

Az 1830. júliusi párizsi forradalom győzelme után vagyunk néhány héttel – a Párizsból átragadt lelkesedés hozzájárult ahhoz, hogy az I. Vilmos holland királlyal elégedetlen belga nép felkelést indítson el, és mindössze néhány nap leforgása alatt kikiáltsák Belgium függetlenségét.

Fotó: LINK

Brüsszel ágyúzása 1695

Kép: Musée de la Ville de Bruxelles via Wikipedia

Brüsszel történetének minden bizonnyal legtragikusabb eseménye, amikor központját 1695-ben a francia hadsereg 48 órán át ágyútűz alá vonta – az ágyúzás és az azt követő tűzvész következtében pedig elpusztult a város épületeinek több, mint egyharmada. 

Fülsiketítő becsapódások, leomló épületek, emberi jajveszékelés, egekbe felcsapó lángok – ezeket élhették át a város lakói 1695. augusztus 13-14-én az ágyúzás első éjszakáján, melynek apokaliptikus látványát ismeretlen művész e fenti festményen örökítette meg. 

Azóta tudjuk, hogy a brutális támadás a francia erők számára is feleslegesnek bizonyult – katonai szempontból racionális magyarázata nem volt, csupán a hadvezér, Villeroy marsall túlbuzgóságának volt köszönhető. 

XIV. Lajos francia király seregei akkorra már ide s tova negyven éve folytattak előrenyomulást a térségben, hogy a Napkirály hatalmát észak felé, az akkori Spanyol-Németalföldre is kiterjesszék. Három évvel azelőtt Namur városáig jutottak, innen próbálták meg őket az Augsburgi ligába tömörült európai hatalmak hadai kiszorítani. 

1695 augusztusára a Namur-i erődben már csupán maroknyi francia katona maradt körbekerítve, a város számukra gyakorlatilag elveszett. A türelmetlen XIV. Lajos ekkor adta ki a parancsot fővezérének, hogy mérjen csapást a térség egy másik városára, ezzel osztva meg a liga erőit. 

Villeroy marsall választása mire is eshetett volna másra célpontként, mint Spanyol-Németalföld fővárosára, Brüsszelre. A franciák ágyúikat a város határában, Molenbeek-ben és Anderlecht-ben állították fel (ezek akkor még önálló települések voltak), innen zúdították a brutális ágyútüzet Brüsszel központjára.

Közel negyvennyolc órán át tartott a Grand’ Place és környékének ágyúzása. Jelentős emberáldozat nem volt, mert a lakosság hamar elmenekült, de a becsapódó lövedékek – köztük tüzes ágyúgolyók –, majd a nyomukban gyorsan terjedő lángok óriási rombolást okoztak a városban. Ne feledjük, akkoriban az épületek jó része még fából készült. 

A Grand’ Place szinte teljesen megsemmisült, csupán néhány épülethomlokzat maradt meg – köztük a Városházáé, melynek különös szerencse folytán a tornya is épen maradt (a „buta” franciák azt használták viszonyítási pontként, melyre végig szükségük volt). 

Ami az ágyúzás eredményességét illeti, a források azt bizonyítják, hogy a franciák nem mentek vele semmire, mert Namur-t hamarosan így is feladni kényszerültek, ráadásul XIV. Lajosnak később mindebből diplomáciai nehézségei adódtak. 

Brüsszel harmadának ily képpeni megsemmisülése után a város - a kormányzattal és a polgársággal együttműködve - roham léptékű újjáépítésbe kezdett. Rekord gyorsasággal, öt év alatt épült ki a Grand’ Place és környékének megújult arculata, melyet ma is ismerünk.

Kiemelt kép: "Le bombardement de la Grand-Place" Musée de la Ville de Bruxelles via Wikipedia 

Felhasznált források: 

 - A Musée de la Ville de Bruxelles honlapja  

 - Olivier Arendt: "Il y a 320 ans, un tiers de Bruxelles était rayé de la carte par les Français”, RTBF, 2015.8.13. 

- Olivia Regout: “Le jour où Bruxelles a été réduite en cendres par Louis XIV”, Brussels Life blog, 2015.7.29.

Az Ilyen volt Brüsszel - sorozat bejegyzései:

   * Brüsszel látképe 1664-1665

   * Brüsszel ágyúzása 1695

Korábbi bejegyzésem a 13. századi Brüsszel makettjéről

Brüsszel látképe 1664-1665

Coll. Fondation Roi Baudouin,
en dépôt aux Musées Royeaux des Beaus-Arts de Belgique, Bruxelles,
photo: Speltdoorn

Ezzel a képpel elkezdek itt a blogon egy sorozatot, amelyben képeket mutatok majd Brüsszel városképének alakulásáról az elmúlt évszázadokban. Remélem, szeretni fogjátok. 

Jean-Baptiste Bonnecroy-nak ez a dokumentum-értékű festménye Brüsszel látképét ábrázolja 1664-1665-ben, még teljes épségében a középkorban épült házaival, nem sokkal a városközpont 1695-ös franciák általi ágyúzása és az azt követő súlyos tűzvész előtt. 

Jól kivehetőek a város legfontosabb épületei: középen a Grand’ Place a Városházával, melynek tornya kimagaslik, fentebb balra a Szent Mihály és Szent Gudula Székesegyház dupla csonka tornyai, a mögött jobbra, a mai Brüsszel Park helyén még erdőség, az uralkodói vadászatok kedvelt helyszíne. A képen középen legfelül, az erdő szomszédságában a régi Királyi Palota, a Coudenberg épületegyüttese, mely a 18. század második felében szintén tűzvész áldozata lett. 

A várost erős kőfal veszi körül. Ez Brüsszelnek már a második városfala (az első ennél kisebb területet ölelt át), épült a 14. században. Ez a fal kerül azután lebontásra a 19. század közepén, hogy átadja a helyét a mai brüsszeliek által jól ismert kis, vagy belső körgyűrűnek (Ring). 

Forrás: Coll. Fondation Roi Baudouin, en dépôt aux Musées Royeaux des Beaus-Arts de Belgique, Bruxelles, photo Speltdoorn, LINK az oldalra

Az Ilyen volt Brüsszel - sorozat bejegyzései:

   * Brüsszel látképe 1664-1665

   * Brüsszel ágyúzása 1695

Korábbi bejegyzésem a 13. századi Brüsszel makettjéről