Belgiumba az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtását követően nagyjából 5000* magyar menekült érkezett. Hálás vagyok, hogy többeket közülük még személyesen ismerhettem, ismerhetek a brüsszeli Magyar Házban /Saintenoy/ végzett munkám révén. Mindegyikük élettörténete megrendítő, a kitartás, az újrakezdés egyedi mementója. Néhányuk életéről interjúkötetek születtek, ezeket lentebb felsorolom. Előbb álljon itt egy vers az ötvenhatos emigráns Keszei István tollából. A költő néhány év leforgása alatt lelkileg belerokkant fájdalmába, hogy hazáját el kellett hagynia. Szinte minden verse a honvágyról szólt.
“
Szívem tája körül a földi tájak
varázsgyűrűt vontak, akár a bűvölet;
bőröm alá törtek, hogy egyre járjak
átszellemülten gazdag tájaim felett.
A földet, hol sorsom sudárba szökkent
a vízözöntől úgy tudtam megmenteni,
hogy lelkembe loptam. A benső csöndben
boldog nesszel nyílnak földem virágai.
Agytekervényeim közt kígyózó, tekergő,
tekervényes, rejtelmes utcák! zúgó erdő!
Lelkem vízébe süllyedt drága városok!
A kinti, benti táj hű frigyben összeforrva
egy lénnyé lényegülve néz a csillagokra,
fölöttük angyalként lélegzetem oson.
„
Keszei István:
Tájak
1965
Néhány belgiumi ötvenhatos menekült sorsát megismerhetitek az eddig megjelent interjúkötetekből (amikről tudok):
- A NAPOKBAN JELENT MEG! Nyul-Donka Balázs: Otthon, hazátlanul-Ötvenhatosok Belgiumban 2. - Kvasznay Árpád, Petőfalvi Győző, Irodalmi Rádió, 2024
- Albert Enikő: Kettős kötésben - ’56-os magyar sorsok Belgiumban, Látóhatár Kiadó, 2017
- Nyul-Donka Balázs: Ötvenhatosok Belgiumban - Orémusz József és a Keszei fivérek, 2016 (a fenti vers ebből való)
*Forrás:
Wittlinger Gabriella: Interconnections - Fejezetek a magyar és belga történelmi kapcsolatokból, kiadta a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Brüsszel, 2022 (108. oldal)
 |
| Fotó: CR |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése