A Waterloo-i csatában elesett katonák csontmaradványaira bukkantak

Fotók: Wikipedia (bal), CNN (jobb)

Tudtátok, hogy a Waterloo-i csata, az 1815-ben zajlott sorsdöntő ütközet, amelynek során az egyesült európai nagyhatalmak csapatai legyőzték Napóleon hadseregét, Brüsszeltől csupán néhány kilométerre zajlott egy Waterloo nevű falu határában? (Ma emlékhely – egy dombon álló 28 tonnás oroszlánszobor tekint végig a csatamezőn.) 

És azt tudtátok, hogy az ebben a csatában elesett több, mint 10.000 katona földi maradványaiból ezidáig egyetlen csontdarab sem került a tudósok látókörébe? 

Mindez kiderül a CNN tegnap megjelent cikkéből, melyben igazi archeológiai szenzációról számolnak be: két, a Waterloo-i csatában elesett katona csontjai jutottak belga tudósok birtokába, melyek egy helyi magángyűjtő padlásáról kerültek elő. 

A történet azzal kezdődött, hogy a Belga Állami Levéltár vezető kutatója, Dr. Bernard Wilkin, nemrégiben előadást tartott Waterloo-ban, arról a folyamatról, ahogyan a csatát követően a csontoknak nyoma veszhetett: helyi farmerek a csatamezőn talált csontokat módszeresen kiáshatták, majd a cukoripar számára eladták – azokat egyfajta fűtőanyagként használták fel a cukor tisztításának gyártófolyamata során.

Dr. Wilkin előadása után egy öreg férfi odalépett hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy „vannak a padlásomon porosz katonák csontjai”. 

Az öreg helyi lakos képeket mutatott a csontokról, majd meghívta a tudóst az otthonába. A ház az egykori csatamező közelében, Plancenoit-ban áll, ahol Napoleon erői annak idején a poroszokkal csaptak össze. 

A látogatás során az öreg elmesélte, hogy a csontok az 1980-as években kerültek hozzá, amikor ő egy kis magán múzeumot működtetett, egy barátjától, aki azokat kiállítási tárgyaknak szánta. 

Az öreg végül etikai okokból nem állította ki azokat, de azóta is őrzi őket a padlásán. Mostanra jutott arra a döntésre, hogy mivel már elég öreg és egyedül él, nem tud a csontokkal mit kezdeni, felajánlja őket az államnak kutatások céljára. 

Ezen első találkozás óta megkezdődött a csontok tudományos vizsgálata és kiderült, hogy valóban porosz katonáktól származnak (nem kettőtől, hanem négytől), ennek megállapításában pedig segített még a felfedezés eredeti helszíne, és a csontokkal együtt talált tárgyi maradványok, így bőr és csont gombok is. 

Azóta folytatódnak a vizsgálatok a DNS mintáikra vontakozóan, immár német hadtörténészek bevonásával. 

Kiderült emellett, hogy az öreg egy másik barátjánál is vannak csontmaradványok, amiket az illető fémdetektorokkal fedezett fel az oroszlános emlékdomb közelében - ezek brit katonáktól származnak. 

Mindezek a felfedezések, gondolhatjuk, igazi lökést adnak mostanság a Waterloo-i csatára vonatkozó kutatásoknak. A tudósok bizonyára felismerték, hogy nem lesz haszontalan a generációk óta a környéken élő családok ajtaján bekopogni, a helyiekkel elbeszélgetni.

Forrás: A CNN hivatkozott cikkét ezen a linken olvashatjátok.