A Kotoni vendégház Gjirokastra óvárosának egyik macskaköves, lejtős utcácskáján helyezkedik el. A háromszáz éves családi házat az 1990-es évek elején alakították át - a városban elsőként - magánszállássá. Ekkoriban, a politikai rendszerváltozás idején, egész Albániára jellemző volt a külföldre történő tömeges elvándorlás, Kotoniék inkább itt helyben kerestek maguknak boldogulást.
Elmondásuk szerint rengeteg munka és kitartás kellett ahhoz, hogy megszerezzék az engedélyeket és megvalósítsák a beruházást: Kotoniné pl. éjszakánkánt kézimunkákat készített, amiket aztán a szomszédos Görögországba vittek eladni; a pénzügyi nehézségeken túl a rokonok rosszallásával is szembe kellett nézniük, akik évekig nem beszéltek velük, mert erkölcstelennek tartották, hogy idegeneket szállásolnak el a saját házukban.
A vendégház a négyszintes épület két felső emeletét foglalja el. A bejárathoz külső lépcső vezet fel, ennek korlátján dús vadszőlőlugas van. Ahogy belépünk, apró előszobát találunk kanapéval, alacsony asztallal, balra lépcső a legfelső szint szobáihoz, jobbra hosszú keskeny folyosó, melyről a vastag falú, kis ablakú, Drinóvölgy - óváros - vár panorámájú szobák nyílnak. A reggelit egy bárpultos étkezőhelyiségben szolgálták fel a szomszéd ház földszintjén, ahová szűk belső lépcső vezetett. A berendezést leginkább rusztikusnak mondanám, a falakon mindenütt kézimunkák, melyeket a háziasszony saját kezűleg készített.
Kotoniék már a megérkezésünkkor, albán szokás szerint, friss kávéval (ill. teával) fogadtak minket. Ottlétünk alatt végig gondosan és serényen dolgoztak, és persze a helyi nevezetességekről is bármikor kérezhettük őket. Weblapjukra ezt írták mottóul: "Érkezz mint vendég, távozz mint barát!". Jólesett, hogy minden pillanatban azt éreztük, ők ezt tényleg komolyan gondolják.
A Kotoni vendégház a térképen, és még néhány fénykép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése