A napokban a Germán, kelta regék és mondák című könyvet tanulmányozva a kelta mondák közt a szemembe tűnt Godiva asszony legendája.
A Godiva nevet a híres belga csokimárkáról ismertem, ezért érdeklődéssel fordultam a történet irányába.
A monda szerint a középkori brit Coventry városában a helyi lord felesége volt Lady Godiva. Az asszony egy különösen ínséges év alkalmával, hogy férjét a jobbágyaik számára kirótt adó elengedésére rábírja, meztelenül lovagolt végig a város főutcáján. Kemény szívű férje feltételeit így teljesítette.
Megnézve ezek után a Godiva csokoládégyár szimbólumát: minden egyes termékükön testét hatalmas lobogó hajával eltakaró gyönyörű asszony látható lóháton.
Történetük szerint id. Pierre Draps és fiai az 1926-ban alapított kis brüsszeli édességboltjukat - ami az elmúlt közel száz év alatt sikeres nemzetközi márkává fejlődött - valóban Lady Godiváról nevezték el, és a neki tulajdonított értékekhez - mint a bátorság, a nagylelkűség és az újító szellem - a mai napig hűnek tartják magukat.
A kelták a Római Birodalom északi terjeszkedésének idején már a mai Belgium területén éltek. Az i.e. 500 és 100 közötti időszakra - erre teszik virágkorukat - Európa jelentős részét, így a brit szigeteket is elfoglalták. Később más népekkel keveredtek, de legendáik a nép ajkán és irodalmi művekben feldolgozva a mai napig tovább élnek. A Godiva asszony mondája a kelták gazdag költészetére példa.
"
Godiva asszony mondája
Coventry városában élt régen egy Leofric nevű herceg szép feleségével, Godiva asszonnyal. Godivát szerette a város és a vidék apraja-nagyja, mert könyörületes szívű volt, és pártfogolta a szegényeket.
Egyik esztendőben, amikor nagyon rossz volt a termés, a szegény jobbágyok különösen sokat szenvedtek a súlyos adók miatt.
- Segíts rajtuk, Godiva asszony, mert éhen halunk, nincs már betevő falatunk! - így könyörögtek a jószívű úrnőnek.
Godidva kemény szívű férjéhez fordult, s könyörgött a jobbágyokért: Leofric azonban hajthatatlan maradt. Majd tréfásan így szólt:
- Akkor engedem el a a jobbágyok adóját, ha mezítelenül végiglovagolsz Coventry utcáin.
S ím, a nemes hölgy, az erény mintaképe, erre az áldozatra is hajlandó volt, hogy megmentse a szegényeket az éhhaláltól. Lóra ült, s leengedte hosszú szőke haját. A sűrű hajfátyol úgy betakarta, mintha csak drága kelme lett volna rajta. Így lovagolt végig a város főutcáján, s minden ajtó és ablak becsukódott, a függönyöket leeresztették, hogy kíváncsi szemek ne sértsék a jámbor asszonyt.
Lakott azonban a piacon egy szabó, aki felmászotta padlásra, s onnan kukucskált ki, mikor Godiva asszony a ház előtt ellovagolt. Meg is bűnhődött a kíváncsiságáért: elvesztette a szeme világát.
Leofricot annyira megrendítette feleségének kegyessége, hogy elengedte a jobágyoknak az adót, és szabadságlevéllel erősítette meg jogaikat. A város pedig sokáig megemlékezett a jámbor asszonyról, s a nagy vásár alkalmából minden esztendőben körmenetben hordoztak körül egy asszonyi alakot, Godiva asszony tettének emlékére.
"
Link a 2024.01.28-ai blogbejegyzésre: John Collier brit festő alkotása: Lady Godiva
Forrásként használtam: Germán, kelta regék és mondák - feldolgozta és az előszót írta Dömötör Tekla, Móra Ferenc könyvkiadó, 1965
Godiva Chocolate kép: https://www.godiva.com/chocolate-belgium-heritage-1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése