Ugyanúgy, ahogy Montenegróban, Brüsszelben is egy makett lenne az első, amit a turistáknak és más idelátogató érdeklődőknek megmutatnék. Ez az asztali makett Brüsszel Város Múzeumának első emeletén található a Grand' Place-on, és a várost ábrázolja a 13. században, még a nagyléptékű városfejlesztések megkezdése előtt.
Brüsszel akkoriban 5-10 ezer lakosú kisváros volt a Német-Római Császárság részét képező Brabant Hercegségben, a Brugge - Köln kereskedelmi útvonalon. A maketten egy folyócska köré épült alsóvárosból és a mögötte elterülő dombokra felnyúló felsővárosból álló települést láthatunk, ami sok tekintetben még falura emlékeztet, de már áll a - részben - gótikus nagytemploma és az egész területet kőfal veszi körül.
Brüsszel akkoriban 5-10 ezer lakosú kisváros volt a Német-Római Császárság részét képező Brabant Hercegségben, a Brugge - Köln kereskedelmi útvonalon. A maketten egy folyócska köré épült alsóvárosból és a mögötte elterülő dombokra felnyúló felsővárosból álló települést láthatunk, ami sok tekintetben még falura emlékeztet, de már áll a - részben - gótikus nagytemploma és az egész területet kőfal veszi körül.
Brüsszel a történészek legtöbbjének véleménye szerint a 10. század során keletkezett. A fejlődés kiindulásaként három városmagot szoktak elkülöníteni. Az egyik az akkoriban még mocsaras területnek számító Senne folyó völgye volt, ahol a kis kikötő és a folyó egyik szigetére épült Saint-Géry templom körül kereskedelmi-kézműves negyed jött létre, ez lett a későbbi alsóváros. A közvetlenül mögötte elhelyezkedő dombokon további két építmény szolgált kiindulópontul: a Coudenberg-en (jelentése "hideg hegy") a Leuven grófi család épített magának erődítményt (a későbbi Brabanti Hercegek); a másikon eredetileg egy Mihály arkangyalnak szentelt kápolna állt, ami a 11. század közepétől Szent Mihály és Szent Gudula káptalantemplommá alakult át és státusza a város fejlődésével együtt fokozatosan emelkedett.
A Brugge - Köln útvonal jelentőségének növekedésével Brüsszel a 12. század során városközponttá fejlődött, 1229-ben megkapta első kiváltságlevelét a Brabanti Hercegtől, a 13. század elejétől pedig elkezdett megépülni a városfal is. A 13. század második felében a Brabanti Herceg ide helyezte át állandó rezidenciáját Leuven-ből, a hercegi udvar jelenléte tovább növelte a város jelentőségét, megindult a kézműves-kereskedelmi polgárság gazdasági megerősödése és az urbanizáció, a város védjegyévé váltak a luxus kézműves ipari termékek (faliszőnyegek, kerámiák, csipke).
Az a jó a maketten, hogy a legfontosabb helyszínek be vannak rajta azonosítva. A kiállítóteremben lévő információs táblákról pedig az is kiderül, hogy mi lett ezeknek a középkori városképet meghatározó épületeknek, városrészeknek a későbbi sorsa.
A Senne folyó például 1867 és 1871 között le lett borítva és az utca szintje alá került. Addigra ugyanis, miután kikerült az ipari használatból, gyakorlatilag nyílt színű szennyvízcsatornává alakult. A szintén fent említett Saint-Géry templom a 18. század végén lebontásra került, a helyén ma egy tér helyezkedik el, ami ugyanezt a nevet viseli.
 |
| A Senne folyó kikötője és a Saint-Géry templom a maketten |
A mai főtér, a Grand' Place helyén eredetileg mocsaras, lápos terület volt. Brüsszel egyébként ezekről a képződményekről kapta a nevét, a város nevének eredeti jelentése: "falu a mocsárban". A mocsarak eltűnésével aztán az alsó- és felsőváros határán nagy piactér alakult ki, ez fokozatosan a város gazdasági-politikai központja lett, ma UNESCO Világörökségi helyszín.
A Leuven-ek egykori erődítménye a Coudenberg dombon a 13. századtól tehát hercegi udvarrá alakult, így lett Brüsszel előbb a Brabanti Hercegség, a 15. századtól egész Burgundi Németalföld, majd később a történelem folyamán 1830-tól a független Belgium fővárosa. Az épületegyüttest 1731-ben hatalmas tűzvész pusztította el, helyét 1775-től a mai Place Royale (Royale tér) és környékének épületei foglalják el.
 |
| A Leuven család Coudenberg dombi rezidenciája a maketten |
Az eredetileg román stílusú Szent Mihály és Szent Gudula káptalantemplomot a 13. századtól fokozatosan gótikus stílusúvá alakították át, a templom ezidőtől fogva Brüsszel főtemplomaként funkcionál. 1962-ben katedrális rangra emelkedett, Belgium legfontosabb egyházi eseményeit az ország megalakulása óta itt tartják (pl. 1830. függetlenné válási ceremóniák; 1999. Fülöp herceg - ma Belgium királya - esküvője Matildéval stb.).
 |
| A Szent Mihály és Szent Gudula templom a maketten |
Mióta a makettet láttam, egészen más szemmel sétálok Brüsszelben. Így könnyebb elképzelni például, hogy milyen picike volt akkoriban a város a mai méretéhez képest: gyakorlatilag a Bourse-tól a Place Royale-ig ill. a Szent Mihály és Szent Gudula Székesegyházig terjedő területet foglalta csak el, a kírályi palota előtti park pl. már kívül esett a városfalon...
Kipróbálhatja ezen kívül azt is az ember, hogy ha megáll a Szent Mihály és Szent Gudula Katedrális bejáratánál, hozzá képest a Grand' Place sokkal alacsonyabban, a Place Royale pedig magasabban helyezkedik el... most már értem, hogy ekkor egy domboldalon állunk a középkori alsóvároshoz viszonyítva...
A múzeum első emeleti kiállítóterme egyébként Brüsszel minden korszakából mutat be festményeket, rajzokat, térképeket, és van egy másik asztali makett is, ami a 17. századi városképet mutatja... meglátják, mekkora változást hoz majd a következő pár évszázad, érdemes a két makettet összehasonlítani!
Későbbi blogbejegyzés Brüsszel látképéről 1664-1665-ből ezen a linken
Felhasznált irodalom: Brüsszel története és helyszíni információs anyagok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése