A budapesti Szépművészeti Múzeum Mezopotámia kiállítása & BÚÉK

Felső fotó: Budapesti Szépművészeti Múzeum,
további képek: Kíváncsi Utazó

Saját történelem tanulásunk kezdeteihez repít vissza ez a csodás kiállítás, melyre ma végre el tudtam látogatni. Emlékeztek... a Tigris és Eufrátesz folyók mentén, a termékeny félhold térségében járunk... itt bukkantak fel az emberiség első civilizációi. 

Uruk városa, melynek lakossága már i.e. 3000 körül 40 ezer főt számlált (plusz a közelében élő további 80-90 ezer) és így a világ első nagyvárosának számított. Templomai, az első monumentális épületek, valamint agyagtáblákra ékírással írt feljegyzései az emberiség közös öröksége. 

A kiállítás az i.e. 1000-500 közötti időszakra, a Mezopotámia területét akkor már uraló Újasszír majd Újbabiloni birodalmak korára fókuszál. Pontos címe „Istenek és démonok királysága” – a fő hangsúlyt az kapja, hogy akkoriban az emberek életét minden társadalmi szinten milyen áthatóan határozták meg e természetfeletti lények. 

Nagyon tetszett, hogy az első teremben látható részletes idővonal nem csupán a mezopotámiai évszázadokat ábrázolja, hanem az egyes dátumokat a többi ókori civilizáció mérföldköveihez viszonyítja (egyiptomi, görög, római, zsidó, macedón, perzsa). 

Óriási élmény élőben látni a Babilóni Felvonulási Útról származó Lépő Oroszlánt (i.e. 7-6. század, mázas tégla dombormű, Bécsi Kunsthistorisches Museum) vagy az egyik híres Sárkánykígyót a babilóni Istár-kapuról (i.e. 7-6. sz, mázas tégla dombormű, Ny Carlsberg Glyptotek Koppenhága). 

Emlékszem, mennyire csodálkoztam, amikor néhány éve először láttam egy fotót a Gilgames eposz ékírásos agyagtáblájáról a Historic Photographs Facebook oldalon (Uruk város királyáról szóló hősköltemény) - milyen picike és milyen sűrű rajta az a mai szemmel krikszkraksznak tűnő írás. Itt a kiállításon több vitrinben is láthatóak hasonló agyagtáblák – legtöbb közülük adminisztrációs vagy jogi célokat szolgált pl. építési munkálatok rögzítése, terület tulajdoni felosztása, uralkodó beiktatási szertartásának szövege – de itt a képen a babiloni teremtéseposz töredéke látható. 

E néhány személyes kedvencemen túl további számos fantasztikusan érdekes tárgyi, képi és írásos emléket sorakoztat fel ez a méltán elismert nagyszabású kiállítás: a Babilóni Istár-kapu és Felvonulási Út makettje, mitológiai történetekben megjelenő istenek (Enlil főisten, Adad viharisten), démonok (Pazuzu a széldémon, Lamastu aki a legfélelmetesebb mert a legkiszolgáltatottabbakat veszélyeztette) és hősök (Ninurta az istenek harcosa) ábrázolásai, különféle kövekből készült pecséthengerek, otthonokat és városokat megóvó figurák, Marduk isten hatalmas főtemplomának a „Bábel tornya”-nak legendája és utóélete a művészetekben, példák Mezopotámia megjelenésére korunk és a közelmúlt popkultúrájában (filmek, rajzfilmek). 

Szóval, feltétlenül ajánlom, hogy ha tehetitek menjetek el megnézni a kiállítást, FEBRUÁR 2-ig tart nyitva. Link a Szépművészeti Múzeum honlapjára.

Érdemes a látogatáshoz előre ONLINE regisztrálni, máskülönben a bejáratnál nagy sorral találhatja magát szemben az ember (velem ez történt). 

Fotók: a Hősök teréről készült homlokzati fotót a Szépművészeti Múzeum honlapjáról töltöttem le, a többi saját felvétel. 

Ezzel a bejegyzéssel kívánok utazási és művészeti élményekben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET oldalam minden kedvelőjének!

Lépő Oroszlán a Babilóni Felvonulási Útról, II. Nabú-kudurri-uszur, a bibliai Nabukodonozor  (Kr. e. 605-562) uralkodási ideje, mázas tégla, Kunsthistorisches Museum, Bécs

Idővonal részlete

A babilóni teremtéseposz I. táblájának töredékai Assurból,
Kr. e. 9-7. század, Vorderasiatisches Museum, Berlin

A Tigris és Eufrátesz folyók vidéke, a "termékeny félhold"

Gipszkő relief Ninurta vagy Assur oroszlánsárkány hátán álló ábrázolásával,
Kr. e. 7. század, Assur